Sokféle korszak köszöntött eddig az életünkbe. Lett először kutyánk, aztán lett pocaklakónk, majd egy újszülöttünk és egy - viszonylag - elhanyagolt kutyánk, majd egy kendőbe kötött baba és egy pórázon nagyokat sétáló kutya, majd egy járni tudó, csatosba kötött gyerek - már ha engedte - és egy keveset sétáló, végtelenül türelmes, mert ha nem, jajj neki - kutya.

Most érkeztünk el oda, hogy van egy kutyánk, amelyiket képes vezetni egy 21 hónapos gyerek. Mert láss csodát, a világ összes szidalmazása, rángatása, komoly beszélgetése és nyaklevese is kevés tőlem, hogy normálisan sétáljon - pedig kibővítettem a repertoárt az "hogy az Isten ne basszon meg"-re, amiről azt gondoltam, hogy nem is létezik. Ám ha rászólok, hogy nézz hátra, ki fogja a pórázt, ez a kutya maga lesz a pórázon sétáló Tökéletesség. A kislányunk rázhatja a pórázt, szaladgálhat körülötte, elengedheti, ő nem rezzen, nem szalad el. (Kivétel ez alól ha macskát lát vagy gyíkot, vagy egy másik kutyát.)

Kettejük kapcsolata egyébként új magaslatokba érkezett a minap: 21 hónapos kislányom először jött fel úgy a lépcsőn, hogy csak a kutya pórázát fogta, nem kapaszkodott és a kutya mindig egy lépcsőfokkal feljebb belógatta a gyerek hasához a fejét, hogy arra támaszkodva tudjon fellépni még egy lépcsőfokot. A folyosón aztán kivette a lányom kezéből a pórázt és kitombolta magát, a kisasszony pedig hatalmasakat röhögcsélve kezdett el körbe-körbe forogni, hiszen buliiii van Aprajafalván.

Ahogyan beértünk az ajtón a Maya kapott egy jutalomfalatot kisgazdájától, hiszen ez a lépcsőzés igencsak jól sikerült.

De nemcsak a kutya áldozza fel sétái egy részét a családi oltáron, hanem a kutya jólétéről gondoskodó kisgazdi is sokszor lemond a hinta-palintáról és játszótér helyett (igazából előtt vagy után) kiviszi szülői sofőrködés mellett a pusztába futni a kutyát. Ott aztán kiabálja neki: Maya gyeje és tapsol hozzá, vagy a Maya ejnye, ill. Maya mit csinátá? Mindezt az állatidomárok tökéletes hanghordozásával. Ha pedig a kutya engedély nélküli pocsolyában fetrengésre ragadtatja el magát, akkor hangosan kijelenti: Maya fürcsi! Apaaaaaa, Maya fürcsi. Ezzel egyértelművé teszi melyik szülőt tartja alkalmasnak a kijelölt feladatra.